Az egésztől a részletekig, a kreativitás és a humor bevonásával
Láttál már kisgyereket földet enni? Szétnyomogatni a narancsgerezdeket és hosszú ideig játszani az étellel? Egy kisgyerek minden érzékszervét használja a megismeréshez. A fogalmakat nem csak az őket jelölő szavakon keresztül ismeri meg, hanem tapasztalatot köt hozzá, a teljes elméjét használja, amikor egy új dologgal találkozik. Ez a megismerés természetes ösztöne és a villámolvasás éppen erre az ösztönre épít. De hogyan?
Az egésztől a részletekig
Amikor a villámolvasás módszerével dolgozunk fel tartalmat, ezt a fajta természetes megismerési folyamatot követjük. Megismerjük a könyv külső tulajdonságait (nyomtatási módját, kötését, illatát) majd átlapozzunk, megtudjuk milyen fejezetekre, milyen témákra számíthatunk és ezután újra és újra „átolvassuk” így haladva a nagy témakörökön keresztül akár a legapróbb fogalmakig. Ezzel a módszerrel sokkal jobban megértjük az összefüggéseket, a tartalom egészében jelenik meg a fejünkben és ez a kép válik egyre összetettebbé.
Hasonló ez ahhoz, hogyha elmegyünk egy kiállításra és megtorpanunk egy csodás festmény előtt, akkor ezt nem az apró részletek miatt tesszük, hanem mert az összhatás figyelemfelkeltő. Ezután elkezdhetjük közelebbről megnézni a kép különböző szereplőit, a művész zsenialitását egy-egy portréban, de az ecsetkezelést már csak akkor vizsgáljuk, ha ez a szakmánk, vagy különös érdeklődésünk van a különböző festési technikák iránt. Munkácsy Ecce Homo képe előtt percekig állhatunk döbbenten csodálva az alkotást, de ha utána közelebbről megvizsgáljuk, láthatjuk, hogy minden egyes arc különböző karakter, más érzelmeket, hozzáállást fejez ki a történések iránt.
„Bezzeg a hülyeséget előbb megjegyzed, édes gyerekem” – kreativitás és humor a tanulásban
Az idézett mondat sokak számára ismerős lehet és ami azt illeti igaz is. A „hülyeség” vagyis a humor a jobb agyféltekénk aktivitása. A villámolvasás hatékonyságának másik fontos alapja, hogy a jobb agyféltekét bevonjuk a tanulásba kreativitással, humorral, játékossággal. Hat éves korunkig a teljes elménket használjuk a tanuláshoz, játszva tanulunk, minden érzékszervünkkel, ahogy az említett kisgyerek az étellel. Mikor bekerülünk az iskolába lassan elhagyjuk a játékosságot és a bal agyfélteke logikai, rendszerező képességével kezdünk el dolgozni. A megismerésünk útja egyirányú, ismétlünk és magolunk. A mai oktatási rendszer erre épít.
Mi a probléma ezzel?
A bal agyféltekénk zseniálisan rendszerez és ismer fel összefüggéseket. De a bal agyféltekénkkel elsajátított tudás a rövidtávú memóriánkba kerül, így nem válik maradandóvá. Biztosan mindannyian megtapasztaltuk, hogy egy dolgozat vagy vizsga után két héttel, már szinte semmire nem emlékszünk a tanultakból. A jobb agyfélteke a tapasztalatokat a hosszú távú memóriába rögzíti, így azok maradandó tudássá válnak, ehhez arra van szükség, hogy az „ő nyelvén” tanuljunk. Használjuk a fantáziánkat, humorunkat, kreativitásunkat a tanuláshoz.
Az elmetérképes jegyzetelés – élmény a tanulásban
Azokat dolgokat jegyezzük meg tehát, amikhez tapasztalat, élmény kapcsolódik. A villámolvasás módszerében a jobb agyféltekét az elmetérképezés jegyzetelési technikájával vonjuk be a tanulásba. Az így elsajátított tudás sokkal mélyebben és tartósabban megmarad, nem felejtjük el a vizsga után 15 perccel. A vizsgára nem hatalmas jegyzetkötegekkel érkezünk, amikből még információmorzsákat gyömöszölünk a fejünkbe az utolsó pillanatig, hanem néhány színes, vidám lappal, ami számunkra a teljes anyagot tartalmazza és előhívhatóvá teszi, így elég ezeket átnéznünk a tudásunk felelevenítéséhez.
Profi villámolvasónak olyan kódrendszere alakul ki az elmetérképezésben, amivel az egyetemi jegyzetelés gyerekjáték, sőt szórakoztató, hiszen a játékosság és humor fontos része az elmetérképezésnek és nagyban segíti a tanulás hatékonyságát.
Ha felkeltettem érdeklődésed a módszer iránt, találkozzunk személyesen a tanfolyamon:
Az Ecce Homo a Munkácsy trilógia másik két remekművével megtekinthető Debrecenben, a Déri múzeumban.
http://www.derimuzeum.hu/latogatoknak/allando-kiallitasok/deri-muzeum